Sunday, February 22, 2009

Nem élet az élet távkapcsoló nélkül...

Napok óta rossz a távkapcsolónk. Magyarul: nem nézünk TV-t. Milyen érdekes, ma már képtelen vagyok arra, ami hosszú éveken át természetes volt, hogy felálljak és átkapcsoljam a TV-t egy másik csatornára. Nem én! Inkább nem nézem! Aminek még meg is van az a haszna, hogy a feleségem nem förmed rám, hogy: “apukám, ha alszol, akkor vedd le az ujjadat a kapcsolóról...” Való igaz, két specialitásom van; az egyik, ha a TV elõtt alszom el, akkor valóban a mutató ujjammal nyomom a csatornaváltó gombot és úgy megy körbe-körbe a TV-mûsor, mintha ringlispíl lenne, s leginkább a 18 éven felüli csatornákon akad el, amire meg nem vagyunk elõfizetve (nem is értem miért nem?), ahol kép nincs, csak szexi hang, na meg idõnként egy-egy pillanatra összeáll a kép valami malackodást mutatva. Ettõl izgalmas. A másik mutatványom a komputeremen történik, szintén elalvásból kifolyólag. Nagyon érdekes, amikor felébredek és konstatálom, hogy immár 43 oldal k betût írtam le, mert el nem engedem azt a nyamvadt billentyût! Hogy miért épp a k betût nyomom az esetek 90%-ában? — ez még kivizsgálás tárgyát képezi. De nagyon megható, csak próbálja ki kedves Olvasóm, milyen egy oldal, amikor nincs más rajta, csak k betû. De menjünk csak vissza a TV-hez! Nagyszerû TV-készülékem van. Igazán nem lehet azt mondani, hogy valami vacak. Kérem, ez egy békebeli Sony, a maga 36 inchével és ezzel a bizonyos rossz kapcsolóval. Már többször írtam a feleségemrõl, bár mindig nagyon nehéz róla írnom, mert mostanában nagyon sértõdõs, és már ott tartunk, hogy néha kikéri magának. Ekkor aztán zavarban vagyok, mert nem tudom, mit kell egy ilyen helyzetben csinálni. Ha nem adom ki neki, akkor minek kéri, ha meg kiadom neki, akkor halálosan megsértõdik. Ki tud eligazodni a nõkön? Na most kérem, sértõdés ide, sértõdés oda, a feleségemre mindent lehet mondani, de azt, hogy technikai zseni lenne, azt valahogy nem. De most kapaszkodjanak meg: a TV-kapcsolót meg tudja szerelni. Én nem! Õ igen! Bevallom Önöknek — még szerencse, hogy a feleségem nem olvassa a lapomat, így soha nem tudja meg —, hogy ilyenkor kiver a fekete irigység! Cérnát befûzni, azt nem?! — Rossz a szemem, fûzd be nekem, stb... De a TV-kapcsolót megjavítani? — azt igen! Nagyon rafináltan csinálja, csak tudnám, hogyan? Persze, az még külön egy dolog, hogy azóta nem láttam egy hírmûsort, már lassan nem is emlékszem arra, hogy néz ki a Larry King. Bezzeg látom minden este a Laci Macit, valami szerzetest, aki koldul — feleségem szerint olyan szép orgánuma van, na meg közben addig köszörüli az orgánumát, amíg összetarhál pár ezer dollárt ilyen hithû TV-kapcsoló-szerelõktõl, mint a nejem. De ha békességet akarok, akkor türelmesen kivárom, amíg a Mama elalszik és akkor... nem tudok átváltani másik csatornára és elmegyek lefeküdni. Ez így megy már hetek óta. Szinte semmi hír nem jut el hozzám. Azóta fogalmam sincs, hogy ez a milliomos arab gyerek, aki felrobbantotta a kenyai amerikai nagykövetséget merre bujkál. Ki van nyerõben, Clintonné vagy az a kis fekete fiú, hogy a Elmud visszaadta-e már a Golant, vagy hogy az Orbán Viktor kifogta-e a halakat a Tiszából? Itt állok TV-kapcsoló nélkül, de bevallom, nyugodtabb vagyok. Rájöttem: nem kell mindig mindenre odafigyelni. Mindig látom magam elõtt anyai nagyapámat, aki, azt hiszem, egy életet leélt egy Nagypáli nevû faluban. A legmesszebb Egervárra ment el a heti vásárra. Hol eladta a lovait, hol másikat vett helyettük. A hegyi szõlõ volt a Fittness Centere, minden nap húzott párat a présgépen, gyalog ment a szõlõhegyre, meg vissza is. A korpát a teheneknek adta, de friss tojásból készült rántottája gyarapította az akkor még ismeretlen koleszterolszintjét és egy darab libacombot friss kenyérrel, újhagymával elpusztított, leöntötte egy-két pohár saját borral... 96 éves korában csak szép lassan lecsúszott a pince elõtti tuskóról és csak annyit mondott: Isten veletek! Neki nem volt TV-kapcsolója, de mindent tudott a világról, ami neki fontos volt. Mindent. Egyszer elvitt a rétre, lehettem 8-9 éves. Este volt. Apró, kék lángok égtek itt-ott. A parasztok azt mondják, hogy ez a lidérc, fiam. Ne hidd el nekik. Ez gáz, ami a tõzegbõl jön ki és a melegtõl így nyaranta belobban. Érted? És nem volt TV-kapcsolója!

No comments:

Post a Comment